Jogsegélyszolgálatunkhoz az utóbbi hónapban több megkeresés érkezett a civil szervezetek ez évi éves beszámolóinak készítésével, azok elfogadásával és az ehhez kapcsoló határidőkkel kapcsolatban. A kérdések megválaszolásához – a jelenleg hatályos „veszélyhelyzeti jogi normák” figyelembe vételével - az alábbi segédanyagot állítottuk össze:

Egyesületi/szövetségi döntéshozatal a veszélyhelyzetre vonatkozó jogi előírások figyelembevételével

 

 

1.) Hatályos jogi helyzet (2021.április 20.)

A 2020. évben „A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről”  szóló 102/2020. (IV.10.) Korm. rendelet tette lehetővé  az elnökségi (vezetőségi), közgyűlési, küldöttgyűlési, stb. ülések elektronikus megtartását akkor is, ha az adott szervezet alapszabálya ezt nem tette lehetővé. Megjelent továbbá a 140/2020.(IV.21.) Korm. rendelet, amely az adókötelezettségek és beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítések keretében meghosszabbította a határidőket 2020. szeptember 30-ig, ennek folytán a 2020. május végi határidő a küldöttgyűlés megtartása vonatkozásában túlléphető volt.

A fenti jogszabályok már nincsenek hatályban, a veszélyhelyzet újbóli bevezetését követően azonban 2020. őszén hatályba lépett az 502/2020.(XI.16.) Korm. rendelet „A veszélyhelyzet során a személy-és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről.

Ez a jogszabály a fent említett tavalyi 102/2020.(IV.10.) Korm. rendelettel közel azonos módon tartalmazza a veszélyhelyzeti döntéshozatalt. Sajnálatos módon a tavalyi 140/2020.(IV.21.) Korm. rendelethez hasonló, az adókötelezettségek és beszámolási kötelezettség teljesítésének könnyítésével kapcsolatos, május 31.-i határidőt meghosszabbító jogszabályi rendelkezés a mai napig nem jelent meg, ezért ezt a határidőt – a jelenlegi helyzet szerint – tartani kell.

A koronavírus világjárvány elleni védekezésről szóló 2021.évi I. törvény felsorolja azokat a jogszabályokat, amelyeket ebben az időszakban alkalmazni kell. A törvény 2. § (4) bekezdés 12. pontja kifejezetten rögzíti az 502/2020.(XI.16.)Korm. rendelet előírásainak alkalmazását, ezért e szabályokat az Egyesület/Szövetség köz/küldöttgyűlésének a működésére is alkalmaznia kell.

2.) Közgyűlések illetve küldöttgyűlések döntéshozatala elektonikus úton

A 502/2020 Kormányrendelet rendelkezései „felülírják” azokat a már meglévő alapszabályi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a saját alapszabályban az elektronikus döntéshozatalt, ha azok nincsenek szinkronban a jogszabályi rendelkezésekkel. Az alapszabálynak az elektronikus döntéshozatalra vonatkozó szabályait – ha van ilyen- csak akkor lehet alkalmazni, ha mindenben a legteljesebb mértékben egyezik a jogszabályi szöveggel.

Viszont a fenti jogszabályi rendelkezésnél fogva az elnökségi ülés, a közgyűlés illetve küldöttgyűlés elektronikus úton kerülhet megtartásra akkor is, ha az egyesület Alapszabálya erre nem ad lehetőséget.

A lebonyolítással kapcsolatos legfontosabb formai tudnivalókat 3.§-a az alábbiak szerint fogalmazza meg.

 

3. § (1) A 2. §-ban foglalt kivétellel a jogi személy döntéshozó szervének ülése - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.

(2) A jogi személy döntéshozó szervének

1. a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy
2. b) határozathozatalára - ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki - az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem vagy az e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.

Az a.) pontban foglalt „elektronikus ülésezés” (on-line közgyűlést) általában a nagyobb, tagszervezetekkel rendelkező szövetségek tudják lebonyolítani. Ez technikailag egyszerűbb, a szervezetek ezzel kapcsolatos tapasztalata már nagyobb, megtartásukat sok alapszabály egyébként is lehetővé teszi. Ezzel kapcsolatban kevesebb kérdés érkezett.

Ezért inkább a /2/ bek. b.) pontjára (közgyűlés „távszavazással”) koncentrálunk.

A távszavazással kapcsolatos döntéshozatal legfontosabb feltételei:

- a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás és a megalapozott döntéshez szükséges írásos anyag és határozat-tervezet megküldése nem mellőzhető,

- meg kell határozni az igénybe vehető , a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat,

- meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját (ha nem ismerjük személyesen őket),

- a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani (ez alatt a tag e-mail üzenetben adhatja le szavazatát az egyesülettel)

- a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek, ahány küldött jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne rendes ülés megtartásakor - Ptk. 3:20. § (2) bek. (ez általában egyszerű többséget jelent, tehát ha a tagok több mint fele megküldi elektronikus szavazatát 15 nap alatt),

- a 15 napos határidő lejártát követő 3 napon belül (vagy ha minden szavazat korábban beérkezik, ezt követő 3 napon belül) az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét és ezt további 3 napon belül közli a Szövetség tagjaival, tehát az egyesületekkel (nem a küldöttekkel) természetesen elektronikus úton - Ptk. 3:20. § (4) bek.,

- nem kérhető a küldöttgyűlés személyes megjelenéssel járó összehívása.

A küldöttgyűlés elektronikus formában történő összehívása során a meghívóba a fenti eljárásrendet bele kell foglalni, továbbá a szavazás lebonyolítása, értékelése és a tagok értesítése során minden szabályt be kell tartani.

A fentieken kívül további előírásokat is tartalmaz a jogszabály, amelyeket pontosan be kell tartani – tehát minden szempontból az 502/2020.(XI.16.) Korm. rendelet előírásainak alkalmazásával kell eljárni. (akkor is, ha az ütközik Alapszabályban foglaltakkal).

 

3.) Vezető tisztségviselő,illetve testületi tag megbízatásának a lejárta

 

Az 502/2020.(XI.16.) Korm. rendelet 6.§ (4) bekezdése értelmében: „Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének ….. megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg……döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad és a vezető tisztségviselő,a testületi tag legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.”

 

A jelenleg fennálló veszélyhelyzetet a 478/2020.(XI.3.) Korm. rendelet rendelte el, jelenleg is fennáll előre láthatóan 2021.május 22.-ig, ezért a Szövetségnek, de az egyesületeknek a vezetőségi(elnökségi) , felügyelő bizottsági és más testületi tagjai jogosultak és kötelesek is eljárni attól függetlenül, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt a választott testületi tagságuk, vagy arról maguk írásban lemondtak.

Az esetleges további kérdésekkel kapcsolatban várjuk megkereséseteket – iratminták megkül-désével is tudunk segíteni.

Győr, 2021. április 20-án.

Összeállította:
Dr.Kalas Ügyvédi Iroda  és az Ökológiai Stúdió Jogsegélyszolgálata