Jogsegélyszolgálatunkhoz az utóbbi hónapban ismét több megkeresés érkezett a civil szervezetek éves beszámolóinak készítésével, azok elfogadásával és az ehhez kapcsoló határidőkkel kapcsolatban. A kérdések megválaszolásához – a jelenleg hatályos „veszélyhelyzeti jogi normák” figyelembe vételével - az alábbiakban foglaljuk össze a tudnivalókat.

A hatályos jogi helyzetet a többször módosított 502/2020 (XI.16.) Kormányrendelet tartalmazza. A tavalyihoz képest a legfontosabb, hogy ismét lehetőség van a közgyűlés, küldött gyűlés, elnökségi ülés, felügyelő bizottsági ülés személyes megtartására is. A jelenlegi, csökkenő tendenciát mutató veszélyhelyzethez igazodóan jogi személy döntéshozó szervének (szerveinek) ülése tehát háromféleképpen tartható meg:

1. Ismét hagyományos módon, a tagok személyesrészvétele mellett. – vagy
2. elektronikushírközlő eszköz igénybevételével történő részvétellel ,
3. de sor kerülhet ülés tartásanélküli döntéshozatalra (akkor is, ha a létesítő okirata erről a  lehetőségről nem rendelkezik). .

A jogi szöveg természetesen pontosításokat és korlátokat is megfogalmaz, ezért bemásoljuk:

3. § (1) A jogi személy döntéshozó szervének ülése - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - megtartható a tagok személyes részvétele mellett.

 

(2) A jogi személy döntéshozó szervének

1. a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható, vagy
2. b) határozathozatalára - ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki - az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.

 

(3) A (2) bekezdés alkalmazásának különösen abban az esetben van helye, ha a döntéshozó szerv ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett, vagy az egészségügyi kockázat a (2) bekezdés alkalmazásával csökkenthető. A (2) bekezdés a) pontja alkalmazható akkor is, ha a döntéshozó szerv ülésén egyes tagok személyesen megjelennek.

 

(4) Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a döntéshozó szerv határozathozatalára a (2) bekezdés b) pontja szerinti módon nem kerülhet sor.

 

4. §* (1) Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése - több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő - jogosult a következő rendelkezések betartása mellett:
5. a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [a Ptk. 3:17. § (3) bekezdése], és a határozat tervezetét a taggal közölni kell,
6. b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
7. ba) meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
8. bb) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
9. c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
10. ca) a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani,
11. cb) a Ptk. 3:20. § (2)-(4) bekezdését alkalmazni kell,
12. cc) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat, és
13. cd) a tag a szavazatát a 7. §-ban meghatározott módon is megküldheti.

Ha az alapító okirat az ülés tartása nélküli döntéshozatal szabályairól nem rendelkezik, ezeket is az elnökség feladata kidolgozni, illetve azokról a tagokat tájékoztatni.

A fenti rendelkezések a jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületére, felügyelőbizottságára, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve üléseire is irányadóak. Tehát – azon túl, hogy azon a tagok személyesen vesznek részt – ezek az ülések is megtarthatók akár elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is. Ezen belül akár írásbeli egyeztetést is folytathat és az irányítással kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

Ökológiai Stúdió Jogsegélyszolgálat

A programot támogatja az  AM Zöld Forrás PTKF/403/2021