Ezzel a címmel rendezett Győrben civil fórumot 2014. május 7-én az Ökológiai Stúdió és a GyMS megyei Civil Információs Centrum (CIC). A cím két, a civil szervezetek számára meglehetősen aktuális témát takart.*

 

Lenni…

A közhasznú civil szervezetek számára – ha meg akarják őrizni besorolásukat- valóban létkérdés, hogy május 31-ig a bíróságnak benyújtsák az új elvárásoknak megfelelő közhasznúsági kérelmüket. Sajnos sokan az utolsó pillanatra hagyták az intézni valókat, ami főleg az egyesületek számára jelent veszély. Mit lehet még gyorsan tenni a közhasznúság megmentése érdekében – a fórumon erről adott részletes tájékoztatót dr. Tóth Katalin a CIC tanácsadó jogásza.

Partnernek lenni..

A partnerség ma divatossá vált szó az állami-önkormányzati szervek és a civil szervezetek kapcsolatában – korántsem biztos azonban, hogy mindkét fél ugyanazt érti (akarja érteni) rajta. A fórum második része ezt a témát járta körbe. 

Dr. Kalas György, az Ökológiai Stúdió Alapítvány projektvezetője prezentációjában ismertette a civil és az állami-önkormányzati szektor sajátosságait és az ebből fakadó konfliktusforrásokat. Kiemelte, hogy a két szektor különböző „világnézete” és társadalmi betagozódása történelmileg alapvetően magában hordozza az ütközési pontokat. Nagy kérdés, hogy a felek felismerik-e a közjó érdekét: az együttműködésben rejlő szükségszerűségeket, lehetőségeket? A partnerséget a társadalmi részvétel legmagasabb szintje, a legkívánatosabb együttműködési formája, amelytől a civilek a hatékony érdekképviselet, a civil kontroll kiteljesedését remélik – a hivatalos szerveknek azonban sokszor egy letudás jellegű papír. A partnerség mindkét szektor részéről egy tanulási folyamat, az érdemi együttműködés léte – nem léte a demokrácia nagy kérdése. Kitért a régió negyven városában partnerségi témában végzett felmérésük tapasztalatára.

Laki György kajárpéci polgármester előadásában büszkén hivatkozott arra, hogy az ő településükön a partnerség léte nem kérdés és főleg nem papírkérdés. Az önkormányzat tudatosan partnernek tekinti a harmadik szektort és civil koncepciójuk helyességét jelzi a helyi szervezetek számának növekedése, társadalmi aktivitásuk kiteljesedése. Részletesen ismertette a civil partnerség előnyeit önkormányzati szemszögből (megalapozottabb és elfogadottabb döntések, megoszló felelősség, nő a szolgáltatások színvonala és az önkormányzat presztízse). Véleménye szerint a kisebb településeken könnyebb a valódi partnerség kialakítása, mint a nagyvárosokban. Az önkormányzatoknak másutt is el kell hinniük, hogy a civilek nem hatalmat akarnak, hanem a hatalmi döntéseket a helyi lakosság érdekében, a saját szempontjaik szerint befolyásolni. 

Székely Rita MNVH megyei referense szerint a valós civil-önkormányzati partnerségre a kis települések önkormányzatai egyre nyitottabb. Van ennek gazdasági oka is, hiszen tény, hogy egyes - számukra veszteséges- közszolgáltatásokat a „kiszerződött” civil szervezetek hatékonyabban látnak el. Kedvezőnek tartja azt a tendenciát, hogy egyre több pályázati forrás elnyeréséhez kötelező a helyi civil szervezetek aktív bevonása. A civil szervezetek funkcióinak kiteljesedéséhez azonban a forráshiányos önkormányzatoknak nehéz új támogatási formákat találni.. A partnerség kiteljesedéséhez jó példaként említette viszont az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) hálózatát, amely közvetett segítséget jelenthet a helyi civil szervezetek társadalmi bázisának megszilárdításához, fenntarthatóságuk növeléséhez.

A civil fórum aktualitását jól jelzi a rendezvény végén kibontakozott élénk vita és az, hogy több mint 30 részvevőnek egyharmada tartott igényt a közhasznúsági bejegyzésük jogi problémáival kapcsolatos személyes konzultációra.

 

* A rendezvény a „NCTA-2013-2371-A „Jogod van! – Helyi közösségek segítése a civil kontroll hatékonyabb érvényesítése érdekében a Nyugat-dunántúli régióban” c. projekt része