Bár régiónkban közvetlenül eddig egyedül Zalaegerszeg lakosságát érinti, nem árt mindenkinek közelebbről  megbarátkozni a „A biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevékenységekről, a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól és a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának szabályairól” szóló 559 /2023. (XII.14.) sz. Kormányrendelettel. A cirkalmas nevű jogi előírás lényege, hogy 2024 januárjától Magyarországon is  elindul a háztartásban keletkező biohulladékok széles körű ( vagyis a konyhai zöldhulladékot és élelmiszer-hulladékot is magában foglaló)  elkülönített gyűjtése.

Jogi háttér:

A témában 2018-ban született Európai Uniós rendelkezés (Hulladék Keretirányelv) értelmében a tagországoknak 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését.

Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, márpedig ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék.

Mivel a 2023 nyarától érvényes új koncessziós modellben Magyarországon a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. a hulladékgazdálkodás felelőse, értelemszerűen az ő reszortja a háztartási biohulladékokkal kapcsolatos feladatok ellátása is. Konkrétan: a háztartási biohulladékok gyűjtésének megszervezése és a hasznosítónak való átadása.

A magyar megvalósítási ütemterv:

A MOHU MOL a megvalósítás bevezetésnél „nagy hangsúlyt fektet a hatékony, fenntartható, arányos rendszer felépítésére.” Ennek köszönhetően a 2024 elején bevezetetendő első ütemben még csak 460 ezer embert vontak be a házhoz menő gyűjtésbe: országszerte 14 településen, Budapest XI. és XXI. kerületében, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezeteiben indítja el a szolgáltatást.

A második ütem 2025-ben indul majd 1,5-2 millió lakos bevonásával, és ez főként a többi vármegyeszékhelyet, valamint a nagyobb városokat érinti majd. A MOHU MOL ígérete szerint a begyűjtés előbb-utóbb mindenkit érinteni fog valahogyan.

A gyűjtés technikája:

A kormányrendelet szerint az együttműködésre önként jelentkező háztartások hulladékgyűjtő edényzetekben gyűjthetik külön a háztartásokban képződő konyhai zöldhulladékaikat. Gyűjthetik otthon, az eddig szokásos módon saját zárt csomagolóanyagban - de igénylés esetén  megteheti ezt az e célból juttatott 5 literes bioszememetesben is. A társasházak a gyűjtéshez 120 literes, barna fedelű kukákat kaptak – ezek használata viszont kötelező.

A gyűjtésre szolgáló hulladékgyűjtő edényeket, valamint a biohulladék átvételét, gyűjtését és elszállítását a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. ütemterv szerint biztosítja. (az ő feladata a biokukák tisztántartása, rendszeres mosása is).

A koncessziós társaság első lépcsőben az említett  településeken házhoz menő gyűjtést vezetett be, de emellett a későbbiekben lehetőség lesz a biohulladékot a kijelölt hulladékgyűjtő pontokon, illetve a társaság vagy koncesszori alvállalkozója által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvaron is leadni.

Mi kerüljön a közös bioszemetesbe?

Előbb tisztázzuk:
Amennyiben megoldható, a legkörnyezetkímélőbb (és legköltséghatékonyabb) megoldás a biohulladékok helyben történő házi vagy közösségi komposztálása. Tehát aki teheti a kertben és a konyhában keletkező hulladékát komposztálja (hasznosítsa) otthon, vagy (pl. a társasházak) működtessenek közösségi komposztálót. Az új jogszabály már ezt is támogatja (lásd: az 559/2023. (XII.14.) Kormányrendelet 8.§-t ).

 Ahol saját komposztálásra nincs lehetőség, ott a kerti zöldhulladék gyűjtésére, átadására használja az eddig megszokott szolgáltatást. A biológiailag lebomló kerti vagy parkból származó zöldhulladék szelektív begyűjtési rendszere ugyanis a legtöbb településen jelenleg is működik (az ún. zöld zsákokban, vagy barna kukákban). Az ott  külön  gyűjtött biohulladékot elsősorban ipari komposztáló létesítményekbe viszik és ott dolgozzák fel.

A mostani gyűjtési rendszer kiemelten a háztartásokban keletkező élelmiszer- és konyhai hulladékra koncentrál. Ezekből az alábbiak kerülhetnek a bioszemetesbe::

• gyümölcsök maradékai (héjak, csutkák, levelek)
• zöldségek maradékai (torzsák, szárak, levelek, héjak)
• kávézacc, teafű (a filteres tea nem)
• fűszerek, gyógynövények
• tojáshéj
• főtt ételmaradékok
• feldolgozott élelmiszerek, húskészítmények
• pékáruk
• szószok, öntetek
• csokoládék, müzlik, kukoricapelyhek
• tejtermékek
• konzervek, befőttek tartalma.

Mit nem szabad beledobni?

Az élelmiszerek csomagolása nem szerves anyag, tehát azokat semmi esetre se dobjuk a bioszemetesbe!
Ezen kívül nem kerülhet a biokukába (tehát a házi komposztba sem)

• a csont
• a papírporzsák, textil porszűrő
• papírzsebkendő, pelenka
• cigarettacsikk
• szivacs, tisztítókendő

használt olaj és a zsír, ezeket külön kell gyűjteni és leadni a hulladékudvarokban

A begyűjtött biohulladékot a MOHU MOL nem komposztálónak, hanem biogázüzemeknek adja át, akik szerződésileg vállalták a hulladékok előkezelés utáni feldolgozását (a biogáz mellett a szilárd frakciót komposztként hasznosító).

Összeállította: Ökológiai Stúdió – Jogsegélyszolgálat

Készült az Agrárminisztérium „Zöld Forrás” által támogatott PTKF 386/2024 sz. projekt keretében.