Websupport
A helyi viszonyokat érintő településfejlesztési- és rendezési eszközök megalkotása, elfogadása a település képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A témában hozott döntések az önkormányzatiság legfontosabb megnyilvánulásai, melyek jó- vagy rossz irányba - általában hosszú időre határozzák meg az adott település fejlődését és életminőségét. A település élhető jövője így nagyrészt attól függ, hogy a képviselő testület képes és hajlandó-e a pillanatnyi gazdasági érdekek mellett a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe venni.
Az elméleti bevezetés és a településfejlesztés-rendezés céljainak ismertetése után a Partnernek lenni… brosúra az építési, illetve a környezetvédelmi törvény felől közelítve a téma környezet-védelmi kapcsolatával foglalkozik. Utána hangsúlyosan dolgozza fel a településfejlesztési-rendezési eljárásokban való társadalmi részvétel témáját - különös tekintettel arra, hogy a lakosság részvételi és véleményezési jogának kereteit (az un. „partnerség” tartalmát) 2013-tól az Étv. helyett a helyi önkormányzatok állapítják meg. Az eljárásokba beépítendő egyeztetési formák, szakaszok rendeltetése az egyes érdekek időben való megjelenítése, a felmerülő szakmai és nem szakmai vitás kérdések előzetes tisztázása. Méghozzá az eljárás korai fázisában – mikor még az összes választási lehetőség nyitott.
Ahol az egyeztetési folyamatban (a letudás-jellegű tájékoztatás helyett) valóban érdemi partnerség dominál, ott lehetőség nyílik arra, hogy a település lakóinak, közösségeinek tudása, tapasztalata összeadódjon, a tervben a fenntarthatóság ismérvei és a lakosság jövőképe jelenjen meg.
Az érintett lakosság érdemi részvételének elmaradása, a beruházói-fejlesztői magánérdekek és a közérdek közötti ütközésének feloldatlansága előre kódolja a konfliktusokat.
A brosúra utolsó része a településfejlesztési/rendezési tervek elfogadásával, egyeztetésével kapcsolatos jellemző problémák gyűjteménye, ahol – a civil szervezetek tapasztalatain túl- beépítésre kerültek a témában több vizsgálatot végző Jövő Nemzedék Országgyűlési Biztosának megállapításai is. Példának okául: „A fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti oldalai elvileg összehangolhatók, a magyar településrendezés gyakorlatában viszont a környezeti oldal szinte mindig, a társadalmi oldal pedig gyakran háttérbe szorul a rövid távú gazdasági érdekek mögött. Magyarországon átlagosan napi 130 hektár zöldfelület vész el logisztikai (raktár, elosztó stb.) területek, bevásárló központok és persze lakóparkok és más lakóterületek kedvéért.”
A brosúrában feldolgozott téma tehát mind környezetvédelmi, mind pedig társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír. Környezetvédelmiszempontból azért, mert a legjelentősebb elv, a megelőzés érvényesítésére kínál egyedülálló lehetőséget. Társadalmi szempontból pedig azért, mert esélyt ad a részvételi demokrácia gyakorlására. Arra, hogy a települési rendezési tervekben a döntéshozók valóban a köz érdekeit jeleníthessék meg. Ilyen szempontból az együttműködés léte – nem léte, minősége valójában a demokrácia nagy kérdése
Ezeket szem előtt tartva a brosúra kiemelt célja az, hogy felhívja a figyelmet a településfejlesztési-rendezési tervek jelentőségére, az önkormányzatok felelősségére és ráébressze a lakosságot és a civil szervezeteket az eljárásban való részvétel fontosságára. Nagy kérdés, hogy az érintettek felismerik-e a partnerségben rejlő lehetőségeket, szükségszerűséget?.
Cím: Partnernek lenni… A nyilvánosság részvétele a településfejlesztési és településrendezési eljárásokban
Szöveg: Kalas György
Kiadja: Ökológiai Stúdió, Győr
A brosúra ingyenes, elektronikusan letölthető innen: http://civilkontroll.gyor.hu/attachments/article/943/partnernek_lenni.pdf
Az éppen 10 éve ratifikált Aarhusi Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférés és a társadalmi részvétel meglévő, „nemzetközileg elfogadott” alapelemeit gyűjtötte össze - és azokat minimális elvárásként fogalmazta meg. Hogy ezek a minimális elvárások hogyan teljesültek? A témában öt éve jelentettünk meg egy brosúrát („A szárba szökkent Aaarhus”), amelyben egyebek közt értékeltük a honi végrehajtással kapcsolatos civil tapasztalatainkat is. Összegezésként szomorúan állapítottuk meg: az Egyezmény három pilléréből csak a (közérdekű környezeti) információhoz való hozzáférés az egyedüli terület, amelynek jogi háttere valóban garantálhatná a hatékony jogérvényesítést. Garantálná – ha jól működne a negyedik pillér: a részvételre képesítés. Mivel azonban ezzel súlyos bajok vannak, az adathozzáférésnél is csak részsikerekről beszélhetünk. A most elkészült új kiadványunkban rövid áttekintést adunk a mostani „magyar helyzetről”, de a hangsúlyt leginkább az Egyezmény hatályba lépése óta eltelt időben a különböző testületekben folyó munka bemutatására helyezzük.
A kiadvány elektronikusan letölthető innen: http://reflexegyesulet.hu/attachments/article/293/aarhus_uj.pdf
Tudnivalók
Az „üvegzseb” a köztudatban leginkább a közpénzek és a köztulajdon (fel)használásának nyilvánosságát, a közfeladatot ellátó szervek működésének átláthatóságát jelzi. Egy működő demokráciában ugyanis alap-vető elvárás, hogy bárki követhesse, miképpen bánnak a köz pénzével, kik és hogyan intézik a köz ügyeit. Ez a hatalom feletti ellenőrzésnek (a civil kontrollnak) a lényege - ami viszont elképzelhetetlen az aktív, jogaikat gyakorló polgárok nélkül.
Az „Üvegzsebkönyv” közérthetően világítja meg az információs jogok jelentőségét és szakmai-jogi hátterét. A brosúra címe ugyan Nyugat-dunántúlra utal - a közérdekű adatkikérések gyakorlása, a döntéshozatalban való aktív részvétel azonban nem régiókhoz kötött jogászkodás – hanem egy demokráciában általánosan elvárt cselekvési forma. A demokrácia ugyanis (így tanultuk) aktív, felelős polgárokat feltételez - akik a közügyekben tájékozottak és személyesen akarnak részt venni azok intézésében.
A kiadvány:
- közvetlenül a civil szervezeteket és a polgárokat szólítja meg,
- az általános adatbeszerzési tudnivalók után önálló fejezetben foglalkozik az önkormányzatok működéséhez kapcsolódó nyilvánossággal,
- részletesen tárgyalja az adatkezelő szervek aktív információs (közzétételi) kötelezettségeit,
- az Aarhusi Egyezmény szellemének megfelelően foglalkozik a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételi lehetőségeivel, korlátaival is.
A közérdekű adatkérések és döntéshozatalban való társadalmi részvétel gyakorlatát segíti a brosúra „Iratmintatára” (a minták is letölthetők, felhasználhatók).
Az „Üvegzsebkönyv” a Norvég Civil Támogatási Alap „Jogod van!” c. projektje keretében született. Reményeink szerint hasznos segédlet lehet az információs jogok kiteljesedéséhez, a civil kontroll erősödéséhez. Ezzel javulhat a részvételi demokrácia gyakorlata, visszaszorulhat a korrupció, nőhet a közfeladatot ellátó szervek átláthatósága és új lendületet kaphat a szolgáltató közigazgatás kiteljesedése.
A kiadvány elektronikusan letölthető innen: http://civilkontroll.gyor.hu/attachments/article/913/uvegzseb_belso_press.pdf
További információ:
Ökológiai Stúdió Alapítvány
9028 Győr, Vándor u.9.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az Ökológiai Stúdió Alapítvány gondozásában megjelent egy oktatófüzet. Az általános iskolásoknak szóló kiadvány első része a papír és a papírgyártás történetét és környezeti hatásait ismerteti. A szakmai rész kiemelten foglalkozik az iskolai hulladékgazdálkodás, a megelőzés, a papír különgyűjtés és az újrahasznosított papírból készült termékek jelentőségével. A melléklet első része a pedagógusoknak nyújt segédanyagot a téma iskolai feldolgozásához, a második rész pedig a problémás iskolaszerek kiváltására ad tanácsokat.
A kiadvány beszerezhető a Reflex Egyesület irodájában, vagy megrendelhető a különböző elérhetőségeinken, illetve az alábbi linkről letölthető pdf-formátumban: http://reflexegyesulet.hu/attachments/article/202/%C3%9Ajra_gondolt_pap%C3%ADr_2011.pdf
Az Ökológiai Stúdió Alapítvány kiadásában most megjelent Klímakorong elnevezésű kiadvánnyal elsősorban a gyerekek figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy Földünk bizony nagy bajban van. A légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége egyre nő, aminek hatásai egyre ijesztőbb mérteket öltenek (a sarki jégmezők elolvadnak, a gleccserek eltűnnek, a tengerek emelkedő vízszintje miatt országnyi területek kerülhetnek víz alá, felgyorsul a növény- és állatfajok kihalása). Az üvegházhatású gázok közül a széndioxid a vízgőz után a második legfontosabb üvegházhatású gáz a légkörben. Koncentrációjának növekedése, így az üvegházhatás fokozódása is, emberi tevékenységekre (elsősorban a földgáz és a kőolaj elégetésére) vezethető vissza. A Klímakoronggal a gyerekek könnyen kiszámolhatják, hogy ők maguk mennyi üvegházhatást okozó CO2 gáz kibocsátásáért felelnek.
Príma Klíma
Papírkalkulátor
Megelőzési kisokos
Zöldovi
Ökosuli
