A háztartási biohulladéknak két fajtája van:
– a kertekből, zöldfelületekből származó zöldhulladékok
– és a háztartásokban keletkező élelmiszer- és konyhai hulladékok
Kerti zöldhulladékok leginkább a családi illetve hétvégi házas beépítéseknél, illetve üdülőövezetekben keletkeznek és a helyben történő házi komposztálásu jelentőségét egyre több ingatlantulajdonos ismeri fel. Akárcsak az önkormányzatok: van település, ahol (komposztkeretekkel, aprítógépekkel) közvetlenül segítik az polgárok ilyen törekvéseit – van település, amelyik a kerti hulladékok (zöld zsákban, vagy barna kukákban történő) szervezett begyűjtését szorgalmazza.
Élelmiszer- és konyhai (bio)hulladékok minden háztartásban keletkeznek - hasznosításuk az „otthon komposztáló” polgárok számára nem jelentett problémát (hiszen legnagyobb részük komposztálható). A társasházakban, lakótelepen élők biohulladéka azonban eddig – más lehetőség híján- leginkább a kukákba került. Nem csekély mennyiségről és problémáról van szó, hiszen ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék. A MOHU adata szerint egy átlagos magyar háztartásban egy embernek egy hét alatt 0,5-0,9 kg biohulladéka keletkezik. Mint ismert, a csatornarendszerbe kerülő szerves anyagok jelentős terhelést jelentenek, a hulladékégetőben üzemzavart okozhatnak, a hulladéklerakón pedig nagymértékben növelik a metánkibocsátást, amivel jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
A háztartásban keletkező konyhai biohulladékok különgyűjtésének új rendszerét korábbi cikkünkben már tárgyaltuk. Mint ismeretes az Európai Uniós Hulladék Keretirányelve 2023.12.31-től kötelezően írta elő a biohulladékok elkülönített gyűjtését, amit a 559/2023. (XII.14.) Kormányrendelet ültette jogrendszerünkbe. A rendelet értelmében a magyar koncessziós társaság (MOHU Rt.) januártól fokozatosan kiterjesztendő házhoz menő gyűjtést vezetett be, és a későbbiekben lehetőség lesz a biohulladékot a kijelölt hulladékgyűjtő pontokon, illetve hulladékudvarokon is leadni. Az érintett háztartások az elkülönített gyűjtési rendszerben az erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetben gyűjthetik a háztartásukban képződő konyhai zöldhulladékot A gyűjtésre szolgáló hulladékgyűjtő edényeket, valamint a biohulladék átvételét, gyűjtését és elszállítását a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. biztosítja. A begyűjtött hulladék biogázüzemekben kerül hasznosításra. A biogáz megújuló energiaforrásként hasznosítható, a visszamaradt fermentált anyag pedig szintén komposztálható.
Jogsegélyszolgálatunk ez év novemberében 30 Győr-Mosom-Sopron vármegyei önkormányzatot (jegyzőt) keresett meg biohulladékok témájában. Ennek közvetlen apropója éppen az volt, hogy a MOHU MOL Rt. (mint a hazai hulladékgazdálkodási koncesszió tulajdonosa) 2024 januárjában beindította a háztartásokban keletkező élelmiszer- és konyhai hulladékok szervezett begyűjtési programját. Ami ugyan megyénk lakosságát még sajnos nem érinti, viszont vannak vizsgálatra érdemes kapcsolódási pontjai. Az egyik legfontosabb a zöld civil szervezetek azon közös álláspontjához kötődik, miszerint a legkörnyezetkímélőbb (és legköltséghatékonyabb) megoldás a helyben történő házi vagy közösségi komposztálás., Ennek megfelelően „alapvetően az lenne a cél, hogy ahol lehet, ott a házi és közösségi komposztálás működjön, és csak ott kelljen bevezetni a házhoz menő gyűjtési rendszert, ahol ezekre nincs lehetőség – főleg a nagyvárosokban. A legkisebb ökológiai lábnyoma ugyanis annak van, hogyha helyben komposztálunk.” (Humusz Szövetség)
Egyik kérésünk a kerti hulladékok kezelés/égetését szabályzó helyi rendelet megküldése volt. Igazából arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes önkormányzatoknál mennyire tartják fontosnak a kerti hulladékok helyben történő komposztálását? Ami kezelést, hasznosítást jelent ugyan, de az önkormányzatok a kettőt általában együtt szabályozzák. Ez így „praktikus” , hiszen így a komposztálás egy mondattal elintézhető és logikusan kapcsolható hozzá az égetés.
Az eredmény: a komposztálás fontosságát a rendeletek 90%-a egy kezdőmondattal elintézi – de a beérkezett 17 szabályozásból mindössze egy teszi kiemelt prioritássá. A házi komposztálás „kézzelfogható támogatásának” (mondjuk komposztkeretek vagy aprítógépek ingyenes kölcsönzésének) sehol nem leltük nyomát. Tizenhárom önkormányzat viszont a lakosság figyelmébe ajánlja a hulladékszolgáltató cég biohulladékos (zsákos vagy barnakukás) különgyűjtését.
Ami az égetést illeti. Elvileg 2021. január 1-jétől a zöld hulladék égetése országosan tiltott – azok az önkormányzatok azonban, akik azt szükségesnek tartják helyi rendeletükkel szabályozhatják az avar és a kerti hulladék égetésének módját, korlátait. (1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja.).
A megküldött önkormányzati rendeletek – nem úgy, mint komposztálás témában – a kerti hulladékok égetése témájával kimerít részletességgel foglalkoznak. Az égetés teljes tiltásával sajnos sehol nem találkoztunk, a megengedő szabályozás azonban (térben, időben, védőtávolságban, tiltásban, tűzvédelmi szabályozásban stb) nagy változatosságot mutat.
A másik kérdésünkkel arra kérdeztünk rá, hogy tudomásuk szerint működik-e valahol a településen közösségi komposztáló?
Közismert, hogy mindegyik komposztálási formánál (így a házi, a közösségi, az ipari komposztálás esetében is) alapvető, hogy a biohulladék különgyűjtése már a forrásnál megtörténjen. Csak ebben az esetben biztosítható a megfelelő tisztaság, és így a megfelelő minőségű, a termőföldekbe visszaforgatható végtermék.
Ismert tény az is, hogy a legkörnyezetkímélőbb (és legköltséghatékonyabb) megoldás a különgyűjtött biohulladékok helyben történő házi vagy közösségi komposztálása. A közösségi komposztálók - hivatalosan el nem ismert- munkája mindig is fontos és hasznos volt. Nem csupán környezetvédelmi, klímavédelmi, talajvédelmi szempontból, de emellett fontos társadalmi hozadéka, hogy a nemes ügyben való együttes gondolkodás, munka jelentős közösségteremtő erővel is bír.
A korábbi hulladékos szabályozás szerint azonban közösségi komposztálást csak társasházak végezhettek jogszerűen. Az új rendelet egyik legnagyobb (civil) sikere, hogy elismeri és szabályozza a közösségi komposztálás kérdését (lásd: az 559/2023. (XII.14.) Kormányrendelet 2.§ 17. ill. 18 pontok/.
A visszaérkezett önkormányzati válaszolók közül azonban sajnos egy sem tudott arról, hogy a településükön közösségi komposztálás működne (pedig vannak).
A felmérés egy év múlva – amikorra a MOHU MOL Rt. várhatóan már vármegyénkre is kiterjeszti a különgyűjtési rendszerét - megismételjük.
Összeállította: Ökológiai Stúdió – Jogsegélyszolgálat
Készült az Agrárminisztérium „Zöld Forrás” által támogatott PTKF 386/2024 sz. projekt keretében.