Az Ökológiai Stúdió Alapítvány a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás kiírásán támogatott programjában képzést és civil szakmai napokat tartott a Reflex Környezetvédő Egyesület bakonyi ökológiai központjában. A védettségi folyamatot végig kísérő napirendi pontok közt Cserhalmi József, erdész (Szentivánért Alapítvány) a védettség lakossági kezdeményezéséről, Laki György, polgármester (Kajárpéci Önkormányzat) a helyi hivatal teendőiről, míg Peimli Piroska, természetőr (Fertő-Hanság Nemzeti Park) a szakmai koordinációról adta át tudását, szerzett tapasztalatait. A három napos Pápateszér-Farkashegyi műhelynap sok további szakmai és kiegészítő programmal gazdagodott.

Emlékeztető a 2014. június 13-15. közötti képzés programjairól

június 13. péntek

A meghívottak érkezése, szállásoltatása után, rövid ismerkedés, bemutatkozás, programismertetés történt. Majd a résztvevők rövid kiránduláson ismerkedtek a Farkashegy és szűkebb környékének látnivalóival, Lajtmann József kalauzolásával. Ezt követte a jóízű és kiadós vacsora elfogyasztása, majd a Reflex-házban Lajtmann József érdekfeszítő vetített képes előadásban ismertette a Győr-Moson-Sopron megyei helyi jelentőségű természetvédelmi területeit. (az előadás rövidített változata csatolva). Ennek során az előző felmérés helyszíni felméréseinek tapasztalatait, a jegyzőkkel, önkormányzati dolgozókkal történt egyeztetéseket is ismertette röviden. Továbbá elmondta, hogy a helyi lakosok is örömmel segítették a felmérést. A jól sikerült, oldott hangulatú előadás és vetítés megalapozta a következő napok programjait is.

június 14. szombat

Az első előadó, Lajtmann József a pályázat bemutatása során a következőket emelte ki a program fő üzeneteként:

- a természetes ökoszisztémák és a belterületi környezetminőség jó állapotának megőrzése,

- a gyakorlati környezet-és természetvédelem,

- a helyi védett területek számának növelése.

Elmondta, hogy szinte minden településnek lehetősége nyílik arra, hogy helyben keressen és találjon egy, vagy több helyi természeti érték, vagy természetvédelmi terület kijelölésére alkalmas „objektumot”, területet. Mert ma még van.

Ezt követően ismertette a Vas megyei felmérés összefoglalóját. A múlt évben a Kerekerdő Alapítvány mérte fel Vas megye helyi jelentőségű természetvédelmi területeit (TT). A rendeletileg védett területek száma jelenleg 61 darab, mely az amúgy is alacsony országos átlaggal (60 db) nagyjából egyenértékű. Ennek értékelésekor azt is érdemes észrevenni, hogy a 216 megyei településből csupán 26-ban található védett terület.

Végül ismertette a Veszprém megyei állapotot. A múlt évben mérte fel Veszprém megye helyi jelentőségű természetvédelmi területeit (TT) a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja Balogh László vezetésével mérte fel. A felmérés alapján a rendeletileg védett terület

50 darab, sajnálatosan az amúgy is alacsony országos átlagtól (60 db) elmarad. Ennek értékelésekor azt is észre kell venni, hogy a 217 megyei településből csupán 21-ben található védett terület.

Cserhalmi József évtizedes küzdelmét mutatta be, amelyet a kb. 100 egyedből álló tölgyes erdő helyi védetté nyilvánításáért végez. Sajnálattal említette, hogy háttérben álló gazdaság- és területfejlesztési tervek miatt az önkormányzat összetételétől függetlenül eddig nem támogatták kezdeményezését. Érzelmileg kellően erős tájékoztatását újságcikkekkel és a szentiváni lakósok támogató aláírásgyűjtésének pozitív tapasztalatait ismertetve fejezte be.

Laki György kajárpéci polgármester konkrét példán mutatta be helyi védettség szakmai jogi lépéseit, ismertetve az erről szóló önkormányzati határozatot is.

Peimli Piroska a nemzeti parkok engedélyezési eljárásban felvállalt szerepének és feltételeinek ismertetésén kívül fontosnak tartotta elmondani, hogy szerencsés, ha az önkormányzat a jegyző személyében valóban fontos, jól támogatható természeti érték

védettségét kezdeményezi, így még az is kiderülhet, hogy a Nemzeti Park is „ képbe” van, mert folyamatosan foglalkoznak a védettségi tervekkel.

Dr. Kalas György szokásos magas színvonalú előadásában a helyi civil szervezetek kezdeményező és költségkimélő szakmai szerepét emelte ki. Bemutatva annak lehetőségét is, hogy az adott civil szervezet az önkormányzatra háruló fenntartási kötelezettségek közül is sokat „ átvállalhat”, forrásokat is keresve.

Ebéd.

A délutáni műhely megbeszélésen Lajtmann József javaslatára a jelenlévők kifejezték szándékukat, hogy támogatni fogják Cserhalmi József helyivédettségi kezdeményezését.

Nagy Péter hozzászólásában azt a véleményét mondta el, hogy a helyi kezdeményezésnél a legfontosabb szempont a javaslat szakmaiságán túl, a lokálpatriotizmus, az érzelmi azonosulás is.

Szűcs Gábor a helyi közösség formáló szerepét tartotta fontosnak egy-egy ilyen „akció” véghezvitele során.

június 15. vasárnap

A reggeli után a Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület közeli részeit látogatták meg a résztvevők Lajtmann József vezetésével. Az egyetlen hazai reliktum homoki erdei fenyves mai állapota aggodalomra ad okot , mert ahogy Lajtmann József erdészeti forrásokra hivatkozva elmondta komoly gondok, veszélyek jelentkeztek az utóbbi években. A 2011 óta tartó szárazság, valamint a következményeként fellépő gombafertőzés és a szú okozta károk miatt mintegy 4-6 ezer köbméter fát, elsősorban a több, mint 40 éve telepített fenyveseket kell teljesen kivágni fél év alatt a Bakonyszentlászlói Erdészet területén. A fakitermelések érintik a Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi terület 130-150 éves erdőállományát is. A Reflex házhoz visszatérőben az érdeklődőknek lehetősége volt csatlakozni Nagy Péterhez, aki két megújított vízimalmot mutatott meg a vele tartóknak.

A megfáradt résztvevők a tervezett program szerint az ebédet követően a rövid de aktív programzárón osztották meg gondolataikat egymással. Egybe hangzó vélemény szerint fontos a helyi természetvédelmi értékek fontosságának megismertetése. A számuk növelése pedig a három napon megismertek, átbeszéltek alapján a résztvevők fontos feladatává vált.

Pápateszér, 2014. június 15.

az emlékeztetőt összeállította: Szűcs Gábor